Újabb pápai megnyilatkozás a novus ordo kizárólagosságának irányába
XIV. Leó pápa augusztus 26-i általános kihallgatásán a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformjáról tartott katekézist. Az elhangzottak tulajdonképpen Roche bíboros elmúlt hónapokban tett – a hagyományos rítus legitimitását kétségbevonó – megnyilatkozásainak pápai megerősítése.
Nem maga az augusztus 26-i katekézis a legfontosabb. XIV. Leó pápa ugyanis nem ezen a napon jelentette ki először, hogy a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja legitim és a Szenthagyományba illeszkedő folyamat. A mostani megszólalás jelentősége inkább abban áll, hogy beleilleszkedik abba a liturgikus és teológiai irányba, amely az új pontifikátus alatt az elmúlt hónapokban egyre világosabban kirajzolódott.
Ennek egyik legfontosabb állomása volt Arthur Roche bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztérium prefektusának januárban napvilágra került, a bíborosi kollégiumnak szánt liturgikus anyaga. A dokumentum ugyan végül nem került tárgyalásra a januári rendkívüli konzisztóriumon – mivel a liturgia végül lekerült a napirendről -, de tartalma világosan jelezte azt a felfogást, amely szerint a II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus reform az Egyház liturgikus fejlődésének legitim folytatása, míg a régebbi római rítusnak a reformált liturgia mellett való tartós fennmaradása teológiailag és ekkléziológiailag problematikus.
A jelenlegi vezetés gondolatmenetének végső iránya világos: a Novus Ordo nem egyszerűen egyike a latin Egyház egymás mellett létező liturgikus lehetőségeinek, hanem a római rítus normatív formája. A bíboros júliusi nyilatkozata szerint XIV. Leó nem kívánja visszavonni Ferenc Traditionis custodes kezdetű motu propriójának korlátozásait. A Roche által képviselt vonal tehát nem valamiféle félreértett vagy már meghaladott ferenci örökségként jelenik meg, hanem az új pontifikátus alatt is fennmarad.
Ebből a szempontból különösen figyelemre méltó a pápa mostani kijelentése. XIV. Leó nem mondta ki direkten, hogy minden katolikus köteles a Novus Ordo szerint misézni, és azt sem deklarálta, hogy a hagyományos római misekönyv használata önmagában illegitim volna. A kérdés azonban nem is ez. A kérdés az, hogy mit jelent ez a kijelentés az eddigi események fényében.
Ha Roche bíboros a latin rítus liturgikus egységét a Novus Ordo kizárólagos normativitása felé értelmezi, ha a pápa nem kívánja visszavonni a Traditionis custodes korlátozásait, majd maga a pápa is azt hangsúlyozza, hogy a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja szilárdan az Egyház élő hagyományában gyökerezik, akkor a mostani kijelentés nehezen értelmezhető másként, mint ennek az irányvonalnak a megerősítéseként.
Tehát immár pápai szinten is visszhangot kapott az az elv, amelyet az elmúlt hónapokban Roche bíboros és a római liturgikus apparátus képviselt.
A kérdés immár az, hogy elismeri-e az Egyház a reform előtti római rítust olyan liturgikus hagyományként, amely saját jogán tovább élhet a Novus Ordo mellett, vagy pedig a régi rítus használata pusztán egyes hívők számára biztosított kivételes engedmény? A Traditionis custodes és az azt követő Responsa ad dubia egyértelműen az utóbbi irányba mutattak. A Szentszék 2021-es válaszai kifejezetten azt a célt fogalmazták meg, hogy az egyházmegyék visszatérjenek az ünneplés „egységes formájához”.
Roche bíboros ezt az irányt továbbvitte. A mostani pápai katekézis pedig – bár önmagában nem fogalmaz meg új jogi rendelkezést – teológiai alapot ad hozzá: a zsinati reform nem valami idegen, az Egyház hagyományától elszakadt liturgikus konstrukció, hanem a pápa megfogalmazása szerint „szilárdan az Egyház élő hagyományában gyökerezik”. Ez azért fontos, mert a hagyományos római rítus védelmezőinek egyik legfontosabb érve éppen az, hogy a liturgikus hagyomány folytonossága nem azonosítható egy új liturgikus rend létrehozásával és a korábbi liturgikus rend fokozatos kiszorításával.
Roche után most maga a pápa által hangsúlyozottak fényében is az látható, hogy a Novus Ordo normativitásának és a hagyományos római rítus megtűrt, de kihalásra ítélt státuszának gondolata nem gyengülni látszik, hanem egyre határozottabban kirajzolódik az új pontifikátus liturgikus irányvonalában.
A TheCatholicHerald nyomán
Caietanus