Louis de Funès, a tradicionális katolikus

Louis de Funès nevét a legtöbben a francia filmvígjáték utánozhatatlan zsenijeként ismerik. Azt már kevesebben tudják róla, hogy következetes hagyományhű katolikus volt.

A róla készült magánéleti portrécikkek egybehangzóan „tradicionális és konzervatív” katolikusnak nevezik, aki különösen fájlalta a latin misék eltűnését.

Ez a liturgia iránti érzékenység nála nem pusztán esztétikai kérdés volt. A róla szóló portrék szerint rendszeresen járt misére, fontos volt számára a templom csendje, a szertartás méltósága, valamint az a vallási rend és fegyelem, amely a zsinat előtti francia katolikus világ természetes közege volt. Több forrás is úgy mutatja be, mint aki fájdalommal szemlélte a latin mise visszaszorulását.

A francia hagyományhű katolikus közeghez fűződő kapcsolatát még szemléletesebben mutatja, hogy rokonszenvvel figyelte, sőt nagyvonalúan támogatta a Saint-Nicolas-du-Chardonnet templom elfoglalását.

Ez az esemény a francia hagyományhű katolicizmus egyik legismertebb fejezete: 1977 februárjában François Ducaud-Bourget atya és hívei elfoglalták a párizsi Saint-Nicolas-du-Chardonnet templomot, tiltakozásul a zsinat utáni liturgikus reformok ellen. A cél az volt, hogy a templomban ismét állandó jelleggel a hagyományos latin mise rendje szerint mutassák be a szentmisét. Az ügyből országos visszhangot kiváltó konfliktus lett, a templom pedig hamar a francia tradicionális katolicizmus egyik jelképévé vált, amely később szorosan kapcsolódott Marcel Lefebvre-hez és a Szent X. Piusz Papi Testvérülethez.

Egyes források szerint Louis de Funès anyagilag támogatta a Piusz Testvérületet, sőt végrendeletében vagyonának egyharmadát is a közösségre hagyta.

Louis de Funès nem egyszerűen vallásos ember volt, hanem olyan francia katolikus, akinek fontos maradt a rend, a forma, a hagyomány és a szent dolgok méltósága. Filmjeiben gyakran éppen a tekintély, a fegyelem és az intézmények világa vált a humor forrásává, mégis ebből is érződik, mennyire otthonosan mozgott a régi Európa kulturális reflexei között.

Louis de Funès így nem csupán a francia komédia halhatatlan alakja, hanem a régi katolikus Franciaország egyik késői kulturális tanúja is. A vásznon a modern kor egyik legnagyobb nevettetője volt, a templom csendjében azonban minden jel szerint a latin mise, a hagyomány és a katolikus rend embere maradt.

A Telestar.fr, a Medias-presse és az Aleteia cikkei nyomán
Caietanus