Rólunk

Itt találhatóak válaszok az alábbi kérdésekre:
– Miért ez a név?
– Mi az oldal célja szellemisége?
– Milyen tartalmat gyártunk?
– Kik a szerkesztők?
– Miért éreztük elégtelennek a meglévő portálokat?

Miért ez a név?
Az ostiarius (ejtsd: osztiáriusz) az ősegyházból eredő feladatkör, később pedig klerikusi státusz, a kisebb rendek egyike. Jelentése ajtónálló. Az ostiarius feladata volt a liturgikus cselekmények felügyelete, mind a külső és belső zavargók távoltartása. Bár később a funkciója elhalványodott/változott, végig részét képezte a klérusnak, és az áldozárrá válás egyik állomása volt. A II. Vatikáni Zsinatot követően megszüntették a kisebb rendeket, ugyanakkor a hagyományos közösségek papképzésében tovább él. Az ostiarius rend kiszolgáltatásánál a szeminaristák megérintik a kulcsot, majd nyitják és zárják vele a templomkaput. Ezután a csengőt is meghúzzák mind, egymás után.
Névválasztásunk célja volt, hogy tükrözze a klerikális és hagyományos attitűdünket. Emellett az ostiarius kiváló szimbolikával is rendelkezik, mint az egyház „felkent védelmezője”, amely egyaránt a belső és küldő rendbontókkal is szembeszáll. Valamint mivel a határon áll (kapu), rálátással bír arra, hogy mi van bent és mi van kint, ugyanígy, hogy ki van bent és ki van kint. Portálunk nem kíván mismásolni annak meghatározásában, hogy mi az, ami már nem fér bele a katolicizmusba, és mik azok a dolgok, ami miatt egyesek kiszakadnak az Egyházból.

Mi az oldal célja, szellemisége?
Portálunk a hagyományhű katolicizmust kívánja képviselni, de nem csak hagyományhű katolikusokhoz szólva. Célunk hírt adni a világegyház olyan történéseiről, amelyek hazánkba nemigazán jutnak el, és lehetőséget biztosítani az egyházi tudományokban (teológia, filozófia, kánonjog, egyháztörténelem) való művelődésre, elmélyülésre. Ezen kívül ezt gyakorlati oldalról is megközelítenénk, a lelkiség és életmód rovatok által. Valamint nem csak saját írásokat közölnénk, hanem szemléznénk számos kortárs – köztük túlnyomóan külföldi – írást, valamint újraközölnénk számos háború előtti – ám igencsak aktuális – írást a magyar katolicizmus gazdag múltjából. Mindezekben lenne egy erős apologetikus alapállás is, reflektálva mind a korunkban elburjánzó eretnekségekre, mind az Egyházon kívül érkező támadásokkal szemben.

Milyen tartalmat gyártunk?
Az alábbi rovatok mentén szervezzük működésünket:

  • Tanulmányok – komolyabban kidolgozott publikációk, melyek teológia, filozófia, történelem és kánonjog terén születnek
  • Hírek – mind belföldi, mind külföldi hírek az Egyház életéből, valamint a katolicizmust érintő fejleményekről
  • Szemle – máshol megjelent kortárs írások ismertetése, vagy annak okán, hogy azonosulni tudunk vele, vagy annak okán, hogy cáfolatot adjunk rá
  • Lelkiség – kortárs, illetve korábbi írások, melyek a hagyományos katolikus lelkiséget képviselik
  • Életmód – a szellemi és lelkiségi írások mellett – hiszen az ember nem csak értelemből és lélekből áll – a hagyományos katolikus életvitel más aspektusait is megvilágítanánk
  • Arcképcsarnok – nagyfomátumú katolikus elődeinkről születő portré cikkek rovata
  • Véleménycikkek – véleménycikk rovatunkban aktuális jelenségekre reflektálunk, meglátásokat közlünk, valamint itt publikáljuk az esetleges olvasói írásokat is

Kik a szerkesztők?
A hagyományos katolicizmus iránt elkötelezett fiatal hívek csoportja alkotja a szerkesztőséget. A szerkesztők számos hivatásból és tudományterületből érkeztek: van köztünk teológus, egyháztörténész, filozófus, pedagógus, jogász, de mérnök és könyvelő is.
(Mivel többek hivatása szempontjából problémás lehet a névvel való publikálás, ezért egységesen álnéven publikálunk. A névválasztásunk – mint a szerzetesi névválasztás – egy keresztnévből áll, ami így egy szellemiséget is kíván kifejezni.)

  • Caietanus – főszerkesztő – egyháztörténész
    Névválasztásom Tommaso Cajetan de Vio domonkos szerzetesre (később bíboros) utal. Aquinói Szent Tamás lelkes kutatása, kommentálása, valamint a tomizmus terjesztése; a domonkos szellemiség és lelkület; az eretnekségekkel – köztük a protestantizmussal – szembeni küzdelem; valamint szűkebb és tágabb pátriánk területi integritásának és katolikus kultúrájának védelme (Cajetan pápai követként igyekezett megszervezni a törökkel szembeni összefogást Magyarországon és Európában) az azonosulás okai.
  • Johannes – filozófus
    Ahogyan Kiss János a 19. század végén felismerte, hogy az Aeterni Patris szellemében a tomista bölcseletet meg kell honosítani Magyarországon, úgy ma én is sürgetőnek látom, hogy az Egyház visszatérjen az Angyali Doktor tanításához. Úgy vélem, e megújulás egyik hatékony eszköze lehet, ha a megkerülhetetlen neoskolasztikus szerzőkön túl a kortárs analitikus tomisták problémafelvetéseit, érvrendszerét és módszertanát is bölcseleti eszköztárunkba emeljük
  • Hrabanus – teológus
    Névválasztásom Hrabanus Maurusra utal. Bár nem ő volt korának legeredetibb elméje, de művei mégis fontosak voltak az őt megelőző keresztény írók és egyházatyák gondolatainak megőrzése és továbbadása szempontjából. Hozzá hasonlóan én is inkább a nálam nagyobb tekintélyek bölcsességét szeretném közvetíteni.
  • Guido – kántor
    Mivel szívügyem a liturgia és a gregorián, névválasztásom Arezzoi Guido-ra, a szolmizálás „atyjára” utal. Nem mellesleg a „Guido” a „guidare”, az olasz „vezetni” igéből származik; a lelkiéletben pedig szükség van biztos vezetőre: ilyenek az általam is követett és idézett szentek, akik biztos útmutatásán alapszik a szerkesztőségben kifejtett munkám is.
  • Alexia – teológus
    Sziénai Alexia, volt a leghűségesebb társnője és tanítványa Sziénai Szent Katalinnak. Az ő nyomdokaiba lépve szeretném Szent Katalin tanítását megvalósítási a lelki és gyakorlati életben.
  • Adalbertus – újságíró
    Névválasztásom Bangha Bélára utal, aki a hazai katolikus újságírás nagy patrónusa volt, mondhatni „sajtóapostola”. Civil foglalkozásomban is újságíróként dolgozva, mindig igyekszem az általa megfogalmazottakat szem előtt tartani. A katolikus igazság melletti intranzigenciája okán személyes példaképemnek tartom.
  • Antonius
    Névválasztásom a magyar neoskolasztika kiválóságára, Schütz Antalra utal. Életműve a katolikus hitigazságok rendszerezésén és a skolasztikus filozófia aktuálissá tételén nyugszik, amely válasz volt egy modernizálódó korban felmerülő új kihívásokra.
  • Stephanus
    Írói nevem Zadravecz Istvánra, a “Szegedi Kapisztránra” utal. Példaképem lett megingathatatlan hite, hazaszeretete, valamint szentferenci lelkülete okán. Hozzá hasonlóan célom a hagyományos ferences, katolikus, és magyar lelkületet továbbadni, amelyek véleményem szerint kéz a kézben járnak.
  • Reginaldus
    Névválasztásom Aqunói Szent Tamás írnokára utal. A domonkos szellemiség mellett kifejezi a honlapon ellátott feladataimat is: fő profilom Chad Ripperger és Fulton Sheen előadásainak fordítása, videóinak feliratozása. Így mint Tamás írnoka, én is a hallott szöveg lejegyzésével kívánom a katolikus ügyet szolgálni.
  • Andreas-Gottfridus
    A névösszetétel jelentése, az „Isten által megbékített férfi” jól adja vissza felnőttkori megtérésemet, de a két név külön-külön is jelentőséggel bír: André-Marie Ampère, a buzgó katolikus fizikus – aki a hivatásom szempontjából fontos -, valamint Bouillon Gottfried keresztes hadvezér, akikkel lelki közösséget vállalok írói nevem által.

Miért éreztük elégtelennek a meglévő katolikus portálokat?
Tapasztaltuk, hogy a hazai katolikus újságírásban nincs komoly reprezentációja a hagyományos katolikus álláspontnak, lelkiségnek és tanításnak. A jelenleg működő oldalak mind szelektíven számolnak be az Egyház jelenéről és sajnos a múltjáról is. A jelenleg mindenki számára tapasztalható válságról hallgatnak, az Egyház 20. század közepéig tartó gazdag és lenyűgöző múltjáról ugyancsak. Helyette felmutatnak egy, a II. Vatikáni Zsinat óta kialakult hat évtizedes egyházat/egyházképet, amit szüntelen sikerpropagandával kívánnak megtámogatni. A lelkiségi oldalként futó portálok sokszor eretnekséget, illetve bárgyú modernizmussal fertőzött lelkiséget közölnek, ami távol áll a hagyományos katolikus gondolkodástól.
A hagyományhűnek nevezhető – vagy önmagukat hagyományhűnek nevező – portálok esetében két másik problémával szembesültünk. Az egyik a megkérdőjelezhető minőség, és hozzáállás – vannak, amik elszabadult hajóágyúként működnek – így meglehetősen kontraproduktívak. A minőségi portálok esetében pedig a ritka frissülés, a kevés tartalom az, ami miatt úgy láttuk, szükség van a mi kezdeményezésünkre.