Egyházatyák magyarázata az elásott talentumról
Az evangéliumi szakasz helyes megértéséhez a legnagyobb egyházatyák írásait hívjuk segítségül. Ezeket Aquinói Szent Tamás tárja elénk kivételes művében, amely egy olyan evangélium kommentár, melyben csak más szerzőket szólaltat meg, de olyan zseniálisan összefűzve írásaikat, hogy az ember azt hihetné, egy szerző munkája az, amit olvas.
Aki pedig egyet kapott, elment, leásott a földbe, és elrejtette urának pénzét. (Mt 25, 18)
Nagy Szent Gergely:1 A talentum földbe rejtése a megkapott tehetség földi dolgokra fordítását jelenti.
Origenész:2 Vagy másként is lehet magyarázni: ha látsz olyan valakit, aki rendelkezik a tanítás és a lelkek töké- letesítésének képességével, de elrejti ezt a képességét, bár életvitele eléggé vallásos, azt kell mondanod, hogy ez olyan ember, aki egy talentumot kapott és azt a földbe rejtette.
Szent Hiláriusz:3 Vagy az a szolga, aki egy talentumot kapott és a földbe rejtette, az a nép, amely ragaszkodik a törvényhez, mely a megkapott talentumot földbe rejti, mert irigykedik, hogy a pogányok elnyerik az üdvösséget; a talentum földbe rejtése ugyanis azt jelenti, hogy az új tanítás dicsőségét a testi szenvedés becsmérlésével elhomályosítják.
Hosszú idő után megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük. (Mt 25, 19) A számadás bírói vizsgálatot jelent.
Origenész:4 És figyelj fel ezen a helyen arra, hogy nem a szolgák mennek az Úrhoz, hogy megítélje őket, hanem az Úr jön el hozzájuk, amikor beteljesedett az idő, erről mondja, hogy Hosszú idő után, vagyis miután szétküldte azokat, akik alkalmasak arra, hogy a lelkek üdvösségén munkálkodjanak. Talán ezért található nehezen olyasvalaki az efféle munkára alkalmasak közül, aki hamar eltávozott ebből az életből; ez abból is nyilvánvaló, hogy az apostolok is öregkort értek meg, közülük Péternek ezt mondja Krisztus: Amikor megöregszel, kiterjeszted kezedet (Jn 21,18); Pál pedig azt mondja Filemonhoz írt levelében: Most pedig én, mint az öreg Pál (9. vers).
Aranyszájú Szent János:5 Figyeld meg azt is, hogy az Úr soha sem tart mindjárt számadást, hogy ebből is felismerhessük nagylelkűségét. Én úgy gondolom, hogy amikor ezt mondta, burkoltan a föltámadásra utalt.
Szent Jeromos: Azért mondja tehát, hogy Hosszú idő után, mert sok idő telik el az Üdvözítő mennybemenetele és második eljövetele között.
Nagy Szent Gergely:6 Meg kell gondolnunk ezen evangélium olvasása kapcsán, hogy akiről az látszik, hogy a többieknél e világon többet kapott, azokat a világ teremtője súlyosabban ítéli meg, mert ha az ajándék nagyobb, nagyobbról is kell számot adni. Annyival alázatosabbnak kell lennie kinek-kinek a kapott ajándékaival kapcsolatban, amennyivel inkább tudja, hogy szigorúbban kell erről számadást adnia. […]
Odajött, aki egy talentumot kapott, s így szólt: Uram, tudom, hogy kemény ember vagy. (Mt 25, 24)
Szent Jeromos: Valóban az történt a szolgával is, ami az Írásban található: hogy a bűneit mentegette (Zsolt 140,4): Így lustaságát és nemtörődömségét a gőg bűnével tetézte. Egész egyszerűen tunyaságát kellett volna megvallania és könyörögnie a gazdának, de ő éppen ellenkezőleg cselekszik, rágalmaz és azt mondja, hogy okosan megfontolta cselekedetét, nehogy a nyereség keresése közben a tőke veszélybe kerüljön. […]
Nagy Szent Gergely:7 Sokan vannak az egy- házban, akikhez hasonló ez a szolga, akik félnek a tökéletesebb élet útjára lépni, és attól nem félnek, hogy testi restségben fetrengenek, bár megértik, hogy bűnösök, mégis rettegnek a szentség útjára lépni, és nem félnek attól, hogy megmaradnak gonoszságukban.
Szent Hiláriusz:8 Vagy ez alatt a szolga alatt a zsidó népet kell értenünk, amely ragaszkodik a törvényhez és ezt mondja: Féltem tőled; mintha a régi törvények tisztelete tartotta volna vissza őt az evangéliumi szabadság meg- élésétől, és ezt mondja: Íme, itt van, ami a tiéd, mintha az Úr parancsai szerint élt volna, jóllehet tudta, hogy az igaz-volt termését ott fogják learatni, ahol a törvényt nem vetették, és a nemzetekből fognak embereket összegyűjteni, akik nem Ábrahám törzséből származnak. […]
Halljuk, hogy a lusta szolgát milyen ítélettel sújtja az Úr: Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van. (Mt 25, 28)
Origenész:9 Az Úr képes isteni erejével megvonni képességeit attól, aki lustán használja, és annak adni, aki megsokszorozta.
Nagy Szent Gergely:10 Megfelelőbbnek tűnt volna annak adni, aki kettőt, mint aki ötöt kapott, mert annak illendő adni, akinek kevesebb van. De mivel az öt talentum a külső dolgokra vonatkozó tudást jelenti, a kettő pedig az értelmet és a munkálkodást, ezért többje volt annak, aki kettőt, mint aki öt talentumot kapott; mert az, aki öt talentummal a külső dolgok kezelését jól végezte, abból még hiányzott az örökkévaló dolgok megértése. Az egy talentumot, amelyről azt mondtuk, hogy az értelmet jelenti, annak kellett adni, aki a kapott külső dolgokat jól kezelte; és nap mint nap látjuk a szent egyházban, hogy a belső megértéssel is rendelkeznek azok, akik a külső dol- gokat becsülettel kezelik.
Szent Jeromos: Vagy azért adják annak, aki tíz talentumot hozott, hogy megértsük, bár ugyanakkora az Úr öröme mindkettejük munkája felett, tudniillik aki ötöt és aki kettőt duplázott meg, mégis nagyobb jutalom jár annak, aki többet dolgozott az Úr pénzével.
Nagy Szent Gergely:11 Majd egy általános mondás következik: mert mindenkinek, akinek van, még adatik, és bővelkedni fog; akinek meg nincs, attól az is elvétetik, amije látszólag van. (Mt 25, 29) Akinek ugyanis van szere- tete, az még kap más ajándékot is, akiben azonban nincs szeretet, az még azt az ajándékot is elveszíti, amit látszólag megkapott.
Aranyszájú Szent János:12 Aki a beszéd és a tanítás kegyelmét mások szolgálatára megkapta, de ezzel nem él, elveszti ezt a kegyelmet, aki azonban a tanulásban buzgólkodik, nagyobb ajándékot nyer ezáltal.
Szent Jeromos: Sokan, akik bár természetüknél fogva bölcsek és éles elméjűek, de ha hanyagok, és lustaságukkal megrontják természettől való jó adottságaikat, akkor összehasonlítva őket a kissé nehezebb felfogásúakkal, akik ezt a hiányt munkával és szorgalommal pótolják, az előbbiek elveszítik a természettől való adományukat és meglátják, hogy a nekik megígért jutalmat mások kapják. A következőképpen is értelmezhetjük azt a mondást: annak, aki hisz az Úrban, és jószándékú, mégha cselekedeteiben emberként kevesebbet is tesz, jutalmat kap a jó bírótól; az azonban, aki nem hisz, mégha vannak is látszólag természeténél fogva egyéb erényei, elveszti azokat. Finom pontossággal mondja: az is elvétetik, amije látszólag van: mert mindent, ami a Krisztusba vetetett hit nélküli valóság, nem annak az embernek kell tulajdonítani, aki azt rosszul használta, hanem annak, aki a rossz szolgának is jó természeti adottságokat juttatott.
Nagy Szent Gergely:13 Vagy: Akiben nincs szeretet, az még azt az ajándékot is elveszíti, amit látszólag megkapott.
Szent Hiláriusz:14 Akik Krisztusban hisznek, az evangélium haszna és a törvény miatti tiszteletet kapják meg, aki pedig nem hisz, még azt a tiszteletet is elveszíti, ami a törvény alapján látszólag megillette őt.
Aranyszájú Szent János:15 A rossz szolga büntetése nemcsak az, hogy kár éri őt, hanem elviselhetetlen büntetés is, amelynek vádként való kinyilatkoztatása következik:
A haszontalan szolgát vessétek ki a külső sötétségre. (Mt 25, 30)
Origenész:16 Ahol tudniillik nincs semmi világosság, talán még testi érte- lemben sem. Az Isten nem tekint oda, mert ezek, akik ilyen vétkeket követtek el, méltatlanok az Isten pillantására és arra vannak ítélve, amit külső sötét- ségnek neveznek. Olvastam, hogy korábban valaki azt fejtegette, hogy az abyssus [alvilág] sötétsége a világon kívül található, és hogy ezeket mint az e világra méltatlanokat vetik ki ebbe az abyssusba, ahol sötétség van, és senki sem világítja meg azt.
Nagy Szent Gergely:17 És így a büntetés következtében a külső sötétségbe esik az, aki saját vétke miatt önként zuhant belső sötétségbe.
Szent Jeromos: Arról, hogy mi a sírás és fogcsikorgatás, már fentebb szóltunk.
Aranyszájú Szent János:18 Figyeld meg, hogy nemcsak azt sújtja a végső büntetés, aki másét elrabolja vagy gonosz cselekedeteket művel, hanem azt is, aki nem tesz jót.
Nagy Szent Gergely:19 Akinek tehát van értelme, az feltétlen ügyeljen arra, hogy ne hallgasson; ha bővelkedik javakban, ne legyen hanyag az irgalom cselekedeteiben; ha képes az irányításra, akkor ossza meg ennek használatát felebarátjával; ha van lehetősége beszélni, akkor szóljon a gazdagok előtt a szegények érdekében. Talentumnak fognak ugyanis számítani mindent, amit bárki kapott, akármilyen kevés is.
Origenész:20 Ha nem tetszik neked, amit itt mond, hogy elítélik azt, aki nem tanít, emlékezzen az Apostol szavára: Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot (1Kor 9,16).
Aquinói Szent Tamás:
Catena aurea I. – Kommentár Máté evangéliumához
Ford.: Benyik György – Lázár István János
JATE Press, Szeged, 2000., 712-717.
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Matth. tract. 33 ↩︎
- In Matth. can. 27 ↩︎
- In Matth. tract. 33 ↩︎
- In Matth. hom. 79 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- Uo. ↩︎
- In Matth. can. 27 ↩︎
- In Matth. tract. 33 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Matth. hom. 79 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Matth. can. 27 ↩︎
- In Matth. hom. 79 ↩︎
- In Matth. tract. 33 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Matth. hom. 79 ↩︎
- In Evang. hom. 9 ↩︎
- In Matth. tract. 33 ↩︎
