Vajon az angyalok testet öltenek-e? – Aquinói Szent Tamás válaszol

Mivel köztudott, hogy az angyalok szellemi lények, sokakban felmerül a kérdés, hogy nem áll-e ez szemben azokkal a leírásokkal, amelyekkel például a Szentírásban találkozunk. Gábriel arkangyal hagyományos ünnepén ezt a látszólagos ellentmondást oldjuk fel Aquinói Szent Tamás segítségével.

***

A második problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy az angyalok nem öltenek testet.

1. Az angyal cselekedeteiben ugyanis nincs fölösleges, mint ahogy a természet működésében sincs. Ámde fölösleges lenne, hogy az angyal testet öltsön. Az angyalnak ugyanis nincs szüksége testre, mert az ereje minden testi erőt felülmúl. Tehát az angyal nem ölt testet.

2. Ezenkívül, minden felvétel határpontja valamilyen egyesülés, mivel azt vesszük fel, amit magunkhoz veszünk. Ámde a testtel való egyesülés után az angyal nem válik a test formájává, amint mondottuk.¹ Annak alapján pedig, hogy az angyal a testet változtatja, nem mondhatjuk, hogy magára öltötte, ellenkező esetben az következne, hogy az angyal minden testet magára ölt, melyet változtat. Tehát az angyalok nem öltenek testet. […]

Ezzel szemben áll az, amit Augustinus mond (De civ. Dei XVI.) [29. fej.]²: az angyalok felvett testben jelentek meg Ábrahám előtt.

Válaszul azt kell mondanunk: egyesek³ úgy vélekedtek, hogy az angyalok sohasem öltenek testet, hanem mindaz, amit a Szentírásban az angyalok jelenéséről olvasunk, prófétai látomásban, vagyis képzelet szerint történt. – Ez azonban ellentmond a Szentírás közlési szándékának. Amit ugyanis valaki képzeleti látomásban lát, csak annak a képzeletében létezik, aki a látomás részese, ezért nem látja egyformán mindenki. Azonban a Szentírás szerint a megjelenő angyalokat olykor mindenki látja, mint például az Ábrahámnak megjelenő angyalokat látta ő maga, egész családja, Lót és a szodomaiak. A Tóbiásnak megjelent angyalt is mindenki látta.

Ebből nyilvánvaló, hogy az ilyen angyali jelenések testi látás szerint történtek, ami által a látó azt látja, ami rajta kívül létezik, amit tehát mindenki láthat. Ilyen látással azonban kizárólag test szemlélhető. Mivel az angyalok nem testek, és nincs természetszerűleg velük egyesült testük, amint a mondottakból⁴ kitűnik, az következik, hogy időnként testet öltenek.

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy az angyaloknak nem maguk miatt, hanem miattunk van szükségük felvett testre, hogy velünk közvetlenül társalogva megmutassák azt az értelmileg felfogható társas kapcsolatot, amelyben várakozásaink szerint részünk lesz az eljövendő életben.

Az, hogy az angyalok testet öltenek az Ószövetségben, az is előre jelezte, hogy Isten Igéje emberi testet fog felvenni. Az Ószövetségnek minden jelenése ugyanis Isten Fiának testi megjelenésére irányul.

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy a magára öltött testtel az angyal nem úgy egyesül, mint forma, nem is úgy, mint pusztán változtató, hanem úgy, mint változtatható felvett test által tükrözött változtató. Ahogy a Szentírás az érzékelhető dolgok hasonlóságát felhasználva írja le az értelmileg felfogható dolgok sajátosságait, ugyanúgy az angyalok oly módon formálják isteni erővel az érzékelhető testeket, hogy azok alkalmassá váljanak az angyalok értelmileg felfogható sajátosságainak tükrözésére. Ezt jelenti az, hogy az angyal testet ölt. […]

Summa Theologiae I. q. 51, a. 2.
Ford.: Tudós-Takács János

1. STh I. q. 51, a. 1. ↩︎
2. PL 41, 508. ↩︎
3. Pl. Rabbi Moyses (Doct. perplex. II, 42. fej. ↩︎
4. STh I. q. 51, a. 1. ↩︎